Tippek és tanácsok: személyautó, SUV és kishaszongépjármű abroncsok
Számos oka lehet annak, ha defektes vagy leeresztett az abroncsunk. Gyakran szöglyuksérüléssel van dolgunk, esetleg az oldalfal sérült, de az is előfordulhat, hogy a szeleppel, a szelepsapkával vagy magával a kerékkel van valami probléma. Mi a teendő tehát, ha az abroncsunk lapos, leeresztett vagy defektes? Járjunk utána együtt a dolognak!
Honnan tudható, hogy a defektes abroncsom kilyukadt?
A köznyelv szerint a defekt az, amikor az autógumi kilyukad. Igen, a gyors nyomásvesztést valóban okozhatja lyuksérülés: szög, esetleg valamilyen szúrós, éles idegen tárgy, amin áthajtottunk, az oldalfalat ért sérülés vagy egy nem megfelelően záró szelep.
A lehetséges lyuksérülés jelei:
● Nehézkes, akadozó kormányzás
● Lassan haladva egyértelműen húz az autó
● Jobbra vagy balra húz az autó
● Kanyarodás közben zajosabb az abroncs
● A nyomásfigyelő rendszer figyelmeztet
● Az autó egyik oldala mintha lejjebb volna, mint a másik
● Közelebbről megnézve az abroncs deformáltnak, laposnak tűnik
Erre az esetre azt javasoljuk, hogy cseréljük le a kereket (vagy cseréltessük le) és a vizsgáltassuk be a sérült abroncsot gumis szakemberrel.
Lehet vezetni defektes abronccsal?
Nem. Minden lyuksérülést, akármilyen kicsi is, be kell vizsgáltatnunk gumis szakemberrel. Ugyanígy nem biztonságos újra felfújni a sérült abroncsot sem, a túlnyomás ugyanis kiszakíthatja az abroncsot, ilyenkor szinte szétrobban a gumi, ami a közelben lévők számára balesetveszélyes is. Ha sérült abronccsal vezetünk, saját magunkat, utasainkat és a közlekedésben részt vevőket egyaránt veszélynek tesszük ki: az autó ilyenkor kiszámíthatatlanul viselkedik, sőt durrdefektet is kaphatunk.
Sérült oldalfal
A vállzónától és az oldalfaltól távolabb található, kisebb futósérülés gyakran egyszerűen és sikeresen javítható.
Amikor azonban az oldalfalhoz közel vagy magán az oldalfalon fedezünk fel sérülést, csak bonyolultabban végezhető el a javítás, ha egyáltalán. Ilyen esetben mindig be kell vizsgáltatni az abroncsot, és a szakember megállapítja, hogy javítható-e az oldalfal. Ha igen, nagyobb javítás következik: az oldalfal javítását úgy kell elvégezni, hogy kellően erős, ugyanakkor rugalmas maradjon az oldalfal. Személyabroncs esetében gyakran nem is gazdaságos az ilyen típusú nagyjavítás, és nem is végzik el minden gumis műhelyben.
Javítás helyett cseréljük le újra az ilyen abroncsot. A személyabroncsok javítását mindig megfelelően képzett szakemberre bízzuk. A gumijavító szakember akár több okból is dönthet úgy, hogy nem vállalja a javítást -- például amikor úgy gondolja, hogy sérülés gondatlan felhasználói magatartás következménye (huzamosabb ideig alulfújt állapotban használták az abroncsot).
Egyéb oka is lehet, ha a gumis szakember szerint nem javítható az abroncsunk. Ha az alábbiak közül bármelyik eset fennáll, javítás helyett inkább új abroncsot vegyünk:
● A futófelület középső ¾ részén 1,6 mm-nél kisebb a profilmélység
● Peremzóna vagy tartóváz sérülése, illetve meggyengülése (belső részek korróziója is).
● Elöregedett gumi
● Már többször volt javítva az abroncsunk
Lapos a gumim, de nincs rajta sérülés vagy lyuk
Ebben az esetben a szelepnél, esetleg a keréktárcsánál érdemes keresni a hibát, de az is előfordulhat, hogy csak gyakrabban kell az abroncs karbantartásával foglalkoznunk. Természetes jelenség, hogy az abroncs idővel veszít a nyomásából. A rendszeres karbantartás részeként mindig végezzük el a nyomás utánállítását; ennyi elég lesz, ha csak a természetes nyomásveszteség pótlásáról van szó, és nem használtuk az abroncsot huzamosabb ideig alulfújt állapotban.
Ajánlott, hogy legalább havonta és minden hosszabb autóút előtt ellenőrizzük le az abroncsnyomást. A rendszeres ellenőrzés során az is kiderül, hogy milyen gyorsan veszítenek nyomásukból az autónkra szerelt abroncsok, és szükség esetén bevizsgáltathatjuk a gyanúsnak ítélt gumit, így megelőzhetjük a nagyobb bajt.
Ha azonban nem követjük figyelemmel az abroncsnyomást, a jelentősebb levegőveszteség a nem kívánatos és kockázatos alulfújt állapotot eredményezi:
● Alulfújt állapotban a futó, és különösen annak külső része (az ún. váll) gyorsabban kopik.
● Az alulfújt abroncs a normálisnál jobban összenyomódik, és gyorsabban melegszik, ezáltal gyorsabban kopik, a szerkezete pedig meggyengül.
● Az alulfújt abroncs befolyással van az úttartásra és az abroncs teljesítményére, különösen esős időben, nedves útfelületen történő erőteljes fékezés közben hat hátrányosan a jármű teljesítményére.
● Az alulfújt abroncs gördülési ellenállása, így a fogyasztása is magasabb, vagyis többször kell tankolnunk, az autónk fenntartása pedig költségesebb.
Bármilyen autót vezetünk, az ilyen jellegű problémákat rendszeres nyomásellenőrzéssel elkerülhetjük.
Milyen abronccsal előzhető meg a defekt?
A Michelin Selfseal® technológiával készült abroncsokkal a futófelületen bekövetkező 6 mm-nél kisebb átmérőjű szöglyuksérülés esetén megelőzhető a gyors nyomásvesztés: az önbefoltozó technológia korlátozott ideig -- az abroncs mihamarabbi javításáig -- megfelelő védelmet biztosít az abroncsunk számára.
A MICHELIN ZP abroncs az oldalfalán található ZP logóról ismerhető fel. Az ZP abroncsok oldalfala extra megerősítést kapott, így korlátozott ideig képes az alulfújt abroncs hátrányos hatásainak kivédésére.
A ZP jelöléssel rendelkező MICHELIN abronccsal defekt után is tovább autózhatunk, de legfeljebb 80 km-t tehetünk meg legfeljebb 80 km/ó sebességgel -- ez után meg kell javíttatnunk vagy le kell cserélnünk a sérült abroncsot. Abban az esetben, ha egynél több abroncs sérült egyszerre, még ZP abroncsokkal sem lehet tovább használni a járművet.
További tudnivalók a defekttűrő abroncsokról.
Találja meg a tökéletes gumiabroncsot
Adja meg a jármű vagy a gumiabroncs méretét
We're searching for your tire...
Wait few seconds we're processing your photo